Magyar szerkezettár
🪄

hagy ts (és tn) ige
1. nem vesz el, nem visz magával valamit. az asztalon hagyta a kulcsot; otthon hagyta az esernyőjét. | vhova tesz, visz, juttat, hogy ott megtalálják. egy levelet hagytak az asztalodon.
2. nem változtatja meg valakinek, valaminek előbbi állapotát. parlagon hagyja a földjét; égve hagyja a lámpát. | valamin úgy nem tölt be egy(-egy) részt, hogy üres hely, hézag marad(jon) rajta. rést hagy valamin. | ▸ békében békén hagy valakit, valamit békét, nyugtot hagy valakinek, valaminek | nem bolygat. hagyjuk ezt!
3. úgy megy el valakitől, hogy az valamilyen nemkívánatos állapotban v. helyzetben marad. pácban hagy valakit;hazugságban hagy valakit | ▸ itt hagy valakit | ▸ magára hagy valakit
4. valami észlelhető marad utána. nyomot hagy. | ▸ hagyja a színét
5. enged, tűr, nem akadályoz meg valamit. miért hagyod aludni?! | ▸ nem hagyja magát
6. (t. n. is ) nem fogyaszt el v. nem fejez be valamit. hagyott (egy keveset) a húsból; hagyjuk ezt holnapra!
7. <saját tulajdonát> valaki örökségének nyilvánítja; hagyományoz. fiára hagyta a házát. | nem vesz el v. vissza valamit valakitől. hagyd nekem ezt a könyvet! | átenged valakinek, valaminek valamit, rábízza. a nagymamára hagyták a gyereket.
8.rám, rád hagy valamit akármit mondok, rám hagyja.
9. rég irod parancsol, meghagy.
10.valamennyire valamennyiért hagy valamit 650 ft-ra hagyta, de nem vettem meg.
[ fgr ]
____________________
ajtót
ajtó-t


-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
____________________
egy1 [eggy]
I. mn-i tőszn
1. annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1). egy fia van;nem egy | egyetlen.egy emberként mint egy ember | <kif-ekben.> egy cseppig szálig szemig
2. osztatlan, egész. egy darabban;egy csomóban rakáson | egyszeri. | egységes, egyetlen. egy közösséggé forrtak össze. | csupa, merő. egy vér lettem.
3. ugyanaz, azonos. egy véleményen van valakivel;egyek vagyunk
4. <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.> egy óra
5. <pongyola haszn:> első. az egy kerületben; az egy b-be jár.
II. fn-i tőszn
1. egy egységből álló mennyiség, szám. | < (ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.> egy, kettő, egy, kettő!
2. gyak. biz egy dolog, egy egység, kül. pénzegység. erre az egyre emlékszem; egy húszért vette.egyet mondok, kettő lesz belőle | egy óra mint időpont. pontosan egykor. | az egyes számmal jelölt épület, helyiség. földszint egy. | <pongyola haszn, hónap neve után:> elseje. május egy.
3. egy személy.nem egy volt ott nem egy, aki ... | ugyanaz a személy, dolog. egyet szeretünk.
4. isk biz az egyes számjegy. fölírom az egyet.
5. (hsz-szerűen) ▸ egyetalszik rá egyet | ▸ eggyé eggyé olvad. | ▸ egytől egyig
III. htl névm kissé rég egyik (a kettő közül). | ▸ egy és más | ▸ egyőnk együnk, egyőtök, egyőjük
[?↔így ]
egy2 [eggy v. egy] (hangsúlytalan)
I. htl névelő
1. <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint. | <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.> egy este;egy időbenegy alkalommal | <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.> egy kevés víz;egy kis ideig | <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.> egy nagyot sóhajt;egy kicsit kevéssé egy kissé
2. <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> egy kisgyermektől ezt ne kívánd! | <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.> olyan, mint egy virágoskert. | <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.> jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).
3. <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.> ravasz egy fickó!
4. <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.> egy szabó jánostól ezt elvárjuk!
II. hsz ritk nép körülbelül. lehet egy tíz méter.
[←egy1 ]
____________________
magának
magaá[3Sg]-nak/-nek

maga1
I. visszaható névm. (alanyként nem haszn. )
1. <annak jelölésére, hogy a cselekvés a cselekvőre hat vissza.> védi magát; bízik magában; hányja-veti magát;magának élmagának való | ▸ magánál vannincs magánál | biz:maga alatt van | (tbsz-ú alakban és közé, között, közül nu-val) a jelzett személyek saját közösségébe, közösségében, közösségéből. maguk közé fogadták. | <annak kif-ére, hogy a jelzett dolog vmely adottsága folytán elszenved, ill. előidéz vmely cselekvést, folyamatot.> a bor itatja magát; magába szívta a vizet. | (visszaható igéknek megfelelő szókapcsolatokban) ▸ védi, szégyelli, vhogyan viseli magát
2. (a visszaható jelentés háttérbe szorulásával, kül. ik-s igék formális tárgyaként) <túlzott mértékű cselekvés kif-ében.> agyondolgozza magát. | < el- ik-s, hangadást jelentő, mozzanatos igével.> elsikoltotta v. elkáromkodta magát. | < el- ik-s, elhibázott cselekvést jelentő igével.> elszámolta magát. | < ki- ik-s igével, annak kif-ében, hogy a cselekvés a cselekvő teljes kielégüléséig tart.> kimulatta magát.
3. <nyomatékos birt jelzőként:> saját. a maga főztjét eszi;a maga egészében, teljességében
II. szem névm (nyomatékos) <nem más, hanem> ő, ill. én, te, mi, ti, ők. maga varrja a ruháit. | ▸ vhányad magával negyedmagával tért vissza. | vmely személy, dolog fontosságát kiemelő szóként. maga az igazgató jött el. | <annak kif-ére, hogy az alany szinte megtestesítője a jelzett tulajdonságnak.> ez a kislány maga a jókedv.
III. hsz egyedül, magában. maga maradt. | csupán, önmagában. ez maga még nem hiba.
[←mag ]
maga2 szem névm
1. (2. sz-ű szem névm szerepében, 3. sz-ű, ill. a 3. sz-re vonatk. ts ragozású állítmánnyal) <az ön-nél bizalmasabb, közvetlenebb, hiv. helyzetekben azonban kevésbé udvarias, leereszkedő, olykor udvariatlan megszólításként.> megkérném magát valamire; magát nem kérdeztem.
2. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű szjeles birtokszó előtt) a magához tartozó, a maga tulajdonában levő. ez a maga háza?
[←maga1 ]

á[3Sg]

____________________
ó/nyitva
ó/[Hyph:Slash]nyit-va/-ve

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

nyit ts (és tn) ige
1. úgy fordít, mozdít valamit, hogy részei között hézag támad (, és a mögötte levő tér, dolog hozzáférhetővé válik).ajtót, kaput nyit valakinek valaki előttajtót, kaput nyit valaminek valami előtt | ▸ nyitva | ▸ nyitva tartja a szemét a fülétháza nyitva áll valaki előtt | <zár, lakat> bezártságát megszünteti. ez a kulcs (nem) nyitja a fiókot. | tn vmely helyiség ajtaját kinyitja. a fürdőszobába nyitott;valakire nyit | tn könyvet vmelyik lapjánál felnyit. éppen a képre nyitott.
2. <boltot, intézményt stb. > tevékenységének megkezdésével a közönség számára hozzáférhetővé tesz. már nyitják a pénztárt. | tn valami így a közönség rendelkezésére kezd állni. a bolt két órakor nyit;nyitva tartás | <munkahelyet, intézményt stb. > létesít. orvosi rendelőt nyit.
3. <rést, lyukat, hézagot> létrehoz valamin. | ▸ utat nyit
4. tn kissé nép <növény> virágzani kezd. már nyit az orgona.
5. (t. n. is ) szőlő a szőlőtőkékről lehúzza a téli takaróként ráhúzott földet.
6. <rendsz. kif-ekben:> megkezd, megindít valamit. a táncot házigazdánk nyitotta. | ▸ tüzet nyit | tn sp ját <sakkmérkőzést, kártyajátékot> az első lépéssel, ill. az első lap hívásával megkezd. piros alsóval nyitott. | sajtó megkezdődik vele valami. új korszakot nyit. | tn sajtó kezdeményez, kapcsolatot keres valamilyen irányban v. valaki(k) felé. | ritk <lehetőséget> ad, biztosít. módot nyit valakinek valamire. | ▸ folyószámlát nyit
[↔nyílik ]

PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024